Miért fagyott be a pokol?
Hányszor hazudik a "jónép" egy nap?
Négy emberből egy elbagatellizálja korábbi viszonyainak a jelentőségét, a megkérdezettek egytizede pedig a jelenlegi kapcsolatát sem vállalja fel mindenki előtt. A felmérés a Twentieth Century Fox Home Entertainment megbízásából készült a „Hazudj nekem!” című sorozat hátterének.
„Megdöbbentő, milyen sokan hazudnak szándékosan. Legtöbben azért teszik, hogy pillanatnyilag könnyítsenek az életükön – de a lebukás soha nem jó élmény.” – mondta a cég szóvivője a Daily Expressnek.
A megkérdezettek egynegyede tettette már betegnek magát a munkahelyén, hogy szabadnapot kapjon, egytizedük pedig a cél érdekében már hazudta azt, hogy meghalt egy rokona. Sokan álláskereséskor is hajlamosak túlozni a végzettségükkel vagy a tapasztalatukkal kapcsolatban. A nagyotmondás már a közösségi oldalakat sem kíméli: Twitteren, Facebookon is többen élénkebb társasági életet sejtetnek magukról a valóságosnál.
„A válaszolók kétharmada azt mondta, nem hazudik jól – ennek ellenére mégis megteszik, hogy kicsit egyszerűsítsék az életüket. Szomorú, hogy legtöbben főleg azoknak nem mondanak igazat, akiket szeretnek. Ijesztő a lehetőség, hogy valóságnak hihetünk olyasmit, ami talán az elejétől a végéig hazugság.”– tette hozzá a szóvivő.
Záróvizsgán tették föl ezt a
kérdést kémia szakon Maynooth egyetemen (Kildare
grófság, Írország).
Az egyik diák válasza olyan szellemes
volt, hogy a professzor közzétette az interneten kollégái
számára, de mi is szórakozhatunk rajta.
 |
| Doré: Jégbefagyott árulók (Pokol) |
Extra kérdés: Vajon a pokol exotherm
(leadja a hőt), vagy endotherm-e (fölveszi a hőt)?
A legtöbben a Boyle-törvényt vették
alapul, azaz hogy a gáz táguláskor lehűl, nyomás alatt
viszont növekszik.
Az egyik diák azonban a következő
gondolatmenetet írta le:
Először is meg kell állapítani,
hogy a pokol tömege változik-e az idő folyamán. Ehhez a pokolba
vándorló, valamint a poklot elhagyó lelkek számának
ismerete kell.
Úgy vélem, bizonyosra vehető,
hogy aki a pokolba kerül, onnan már soha ki nem jut.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, hányan
jutnak a pokolba, ahhoz a különböző vallásokat kell alapul
venni. A legtöbb mai vallás szerint mindenki a pokolba jut, aki nem
az adott vallás követője. Minthogy több ilyen vallás létezik,
abból indulhatunk ki, hogy mindenki a pokolra jut.
A világ népességének növekedése
arra enged következtetni, hogy a pokolra jutók száma
exponenciálisan növekszik.
Ezek után a pokol térfogatát kell
megvizsgálnunk. A Boyle-törvény értelmében a pokol térfogata a
pokolra jutó lelkek számával arányosan kell növekedjen, hogy a
hőmérséklet és a nyomás állandó maradjon. Ekkor két lehetőség
van:
1. Ha a pokol lassabban tágul, mint
amilyen iramban érkeznek a lelkek, akkor a hőmérséklet és a
nyomás addig emelkedik, míg a pokol szét nem robban.
2. Ha a pokol gyorsabban tágul,
mint amilyen ütemben a lelkek érkeznek, akkor a hőmérséklet és
a nyomás csökken, míg a pokol be nem fagy.
.
Melyik a helyes megoldás?
Figyelembe véve évfolyamtársam,
Sandra jövendölését, miszerint ‘hamarabb befagy a pokol,
mintsem hogy lefeküdjek veled’, valamint azt a tényt, hogy tegnap
mégiscsak lefeküdtünk, csak a második eshetőség jöhet
számításba. Ennélfogva meggyőződésem, hogy a pokol endotherm
és ráadásul már be is fagyott.
Következik még, hogy ha a pokol
befagyott, akkor több lelket nem fogadhat be, hiszen nincs már
tüze.
Ebből az is következik, hogy már
csak a mennyekbe juthatunk, ami egyrészt Isten létezését
bizonyítja, másrészt arra is magyarázatot ad, miért kiáltotta
tegnap este Sandra annyiszor ‘Istenem!’
Csak ez a diák kapott kitűnőt…
Örökség-wordpress
Egy felnőtt ember naponta átlagosan háromszor hazudik, leginkább a munkaórákkal, a házimunkával és a hollétével kapcsolatban – állítja egy brit kutatás.
Három a napi i-gazság?
A megkérdezett háromezer ember egyharmada vallotta be, hogy a munkaterhelésével kapcsolatban rendszeresen nem mond igazat, hogy ezzel is könnyítse az életét. Egynegyedük lódít a partnerének arról, hogy hány emberrel volt korábban szexuális kapcsolata, de eltérő színezettel: a férfiak a számok eltúlzására, a nők pedig inkább a kalandok letagadására hajlamosak.
Négy emberből egy elbagatellizálja korábbi viszonyainak a jelentőségét, a megkérdezettek egytizede pedig a jelenlegi kapcsolatát sem vállalja fel mindenki előtt. A felmérés a Twentieth Century Fox Home Entertainment megbízásából készült a „Hazudj nekem!” című sorozat hátterének.
„Megdöbbentő, milyen sokan hazudnak szándékosan. Legtöbben azért teszik, hogy pillanatnyilag könnyítsenek az életükön – de a lebukás soha nem jó élmény.” – mondta a cég szóvivője a Daily Expressnek.
A megkérdezettek egynegyede tettette már betegnek magát a munkahelyén, hogy szabadnapot kapjon, egytizedük pedig a cél érdekében már hazudta azt, hogy meghalt egy rokona. Sokan álláskereséskor is hajlamosak túlozni a végzettségükkel vagy a tapasztalatukkal kapcsolatban. A nagyotmondás már a közösségi oldalakat sem kíméli: Twitteren, Facebookon is többen élénkebb társasági életet sejtetnek magukról a valóságosnál.
„A válaszolók kétharmada azt mondta, nem hazudik jól – ennek ellenére mégis megteszik, hogy kicsit egyszerűsítsék az életüket. Szomorú, hogy legtöbben főleg azoknak nem mondanak igazat, akiket szeretnek. Ijesztő a lehetőség, hogy valóságnak hihetünk olyasmit, ami talán az elejétől a végéig hazugság.”– tette hozzá a szóvivő.
Péntek 13 (paraszkevidekatriafóbia vagy friggatriszkaidekafóbia)
A paraszkevidekatriafóbia egy morbid, irracionális félelem a 13-ára eső pénteki napoktól. Az elnevezés Dr. Donald Dossey-től származik, aki az irracionális félelmek kezelésének szakértője. Azt állítja, hogy akinek sikerül kimondania a szót, az meggyógyul.
A paraszkevidekatriafóbia kapcsolódik a triszkaidekafóbiához, a 13-asz számtól való félelemhez.
A péntek 13-tól való félelem manapság az Egyesült Államok listavezető babonája. A 13-at különösen szerencsétlennek tartják, pedig az ókori Egyiptomban és Kínában éppenséggel szerencseszámként tartották számon. Az utolsó vacsorának tizenhárman résztvevője volt. Néhány tömeggyilkos neve pedig épp 13 betűt tartalmaz, mint pl. Chars Manson, Jeffrey Dahmer, Theodore Bundy. Persze többmillió más embernek áll 13 betűből a neve, akik viszont életükben nem öltek meg senkit, ilyen Richard Cheney és Robert Redford. Tudomásom szerint még senki nem vizsgálta meg, hány 13 résztvevőjű vacsora ért véget említésre méltó esemény nélkül. A boszorkányok, talán a keresztény babonával szembe szállva, néha 13 fős, kovennek nevezet bandákba tömörülnek.
Némelyek úgy vélik, hogy a 13-as szám rossz hírét Lokinak, a gonosz norvég istennek köszönheti, aki az istenek 12 fős valhallai vacsoráját hívatlanul meglátogatva azt vérfürdővé változtatta.
Néhány városban nincs 13-adik sugárút, de például Sacramentoban van, sőt, a 13-adik utca keresztezi a 13-as sugárutat. Egyes épületekben a 12-edik emelet után rögtön a 14-edik következik, ami persze csak annyi jelent, hogy a 13-adik emeletet átkeresztelték 14-ediknek.
Az ősi egyiptomiak az élet 13-adik szakaszának a halált tartották, vagyis a túlvilági életet, ami nagyon jó dolognak számított. A tarot pakliban a halál kártyája 13-mal van megszámozva, és az átváltozást jelképezi. Azokban a lunáris kalendáriumot használó kultúrákban, amelyek az évet 13 hónapra osztják, a 13-nak nem tulajdonítanak baljós jelentést.
A pénteket valószínűleg azért tartják balszerencsésnek, mert Krisztust állítólag pénteken feszítették keresztre, ami a rómaiaknál a kivégzés napja volt. A keresztények valamiért mégsem hívják ezt a napot Rossz Pénteknek. A péntek Angliában is az akasztások napja volt. Némelyek szerint ráadásul Isten pénteken száműzte Ádámot és Évát Édenből.
A péntek Frigga napja. Frigga (Frigg) egy ősi skandináv termékenység- és szerelemistennő, azonosítható a római Vénusszal, akinek a hét hatodik napját szentelték. A keresztények Friggát boszorkánynak tartották, a pénteket pedig boszorkányszombatnak nevezték. [...] Sokan "friggatriszkaidekafóbiának" hívják a péntek 13-ától való félelmet.
Vajon a péntek 13 egy különösen szerencsétlen nap? Talán... ha valaki elhiszi, hogy az. Sok jóslat önmagát teljesíti be.
