Bodza, gyepűrózsa, bodzabokor,
bodzafa, bojza, bocfa, csete, fái bodza.
Rendszertani
besorolása
Mácsonyavirágúak rendjén belül a bodzafélék családjába tartozó évelő növény.
Drog
Mácsonyavirágúak rendjén belül a bodzafélék családjába tartozó évelő növény.
Drog
A virág - Sambuci flos, levele és érett termése Sambuci folium et fructus.
Hatóanyag
Magas a C-vitamin tartalom, ezen kívül
még megtalálható benne az A-, D-, E-, B6- és B12-vitamin is. Az
ásványi anyagok közül nagyobb mennyiségben vas és kálium
található benne, valamint cink, réz, szelén, tiamin, foszfor,
kalcium, riboflavin. A bogyó fogyasztásánál minden esetben
figyeljünk oda, hogy csak értetten együk, mert az éretlen
gyümölcs cianid-ot tartalmazhat, ami mérgező.
Leírása
Cserje, de olykor 2-3 méter magas
fácskává is fejlődik. Összetett levelei keresztben átellenesek,
nagyok, páratlanul összetettek, a levelet alkotó levélkék
tojásdadok, a szélük fűrészes. A bodza egyes virágai kicsik,
fehérek-sárgásfehérek, erős illatúak, és úgynevezett
álernyőben csüngve alkotják a közismert, tekintélyes méretű
virágzatot. A virágzásra legtöbbször május-júniusban kerül
sor, a termések csonthéjas, 2-3 magvas, fekete bogyók. Mérsékelt
éghajlati övön mindenfelé elterjedt, ismert, évezredek óta
felhasznált növény.
Miben segít?
A parasztgazdaságokban a fekete bodza
minden részét hasznosították valamire, ezért nemcsak megtűrték
a ház körül, hanem sarokba ültették is. Díszként is szolgált,
de a legfontosabb természetesen a virágjának, termésének,
kérgének, levelének a gyógyhatása volt.
A növény egyik gyógyhatású része - a virágzat, amely elsősorban flavonoidokat, szaponinokat, nyálkaanyagokat, némi illóolajat, nagyon kevés ciánglikozidot tartalmaz. A bodza friss termésében szerves savak mellett cukrok és C-vitamin is van. A virágdrog sokféle hasznosítása ismert. A bodzatea nyugtató, izzasztó vagy vizelethajtó teakeverékek alkotója lehet, a virágzatból üdítőital készíthető. A termése gyümölcssavakat, vitaminokat, cseranyagot, antocián-festékeket tartalmaz. A bogyókból lé, szörp, kiváló lekvár készíthető, izzasztásra, vizelethajtásra, székrekedés ellen jól használható, de a bogyók gyógyhatásai közé sorolható az álmatlanság, a migrén, a fájdalmas ideggyulladások elleni alkalmazás is.
A bodzacserje levele cseranyagot, gyantát, szambucin-alkaloidát, szambunigrin kéksavat, A-provitamint tartalmaz. Teáját reumás bántalmak ellen, továbbá vizelethajtónak, izzasztónak, lázcsillapítónak használják, koszorúér-betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják.
A növény egyik gyógyhatású része - a virágzat, amely elsősorban flavonoidokat, szaponinokat, nyálkaanyagokat, némi illóolajat, nagyon kevés ciánglikozidot tartalmaz. A bodza friss termésében szerves savak mellett cukrok és C-vitamin is van. A virágdrog sokféle hasznosítása ismert. A bodzatea nyugtató, izzasztó vagy vizelethajtó teakeverékek alkotója lehet, a virágzatból üdítőital készíthető. A termése gyümölcssavakat, vitaminokat, cseranyagot, antocián-festékeket tartalmaz. A bogyókból lé, szörp, kiváló lekvár készíthető, izzasztásra, vizelethajtásra, székrekedés ellen jól használható, de a bogyók gyógyhatásai közé sorolható az álmatlanság, a migrén, a fájdalmas ideggyulladások elleni alkalmazás is.
A bodzacserje levele cseranyagot, gyantát, szambucin-alkaloidát, szambunigrin kéksavat, A-provitamint tartalmaz. Teáját reumás bántalmak ellen, továbbá vizelethajtónak, izzasztónak, lázcsillapítónak használják, koszorúér-betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják.
A bogyóból készített tinktúrát
már Hippokratész óta használják hashajtóként, de vizelethajtó
hatása is jól ismert. Emellett a benne lévő vitaminoknak és
ásványi anyagoknak köszönhetően véd az influenza ellen. A
bogyóban lévő flavonoidoknak köszönhetően hatékonyan
csillapítja az ízületi fájdalmat és csökkenti a gyulladást.
Kérgét a népi gyógyászatban
féregűzésre használják.
Mit készítenek belőle?
Bodzalimonádé és a bodzaszörp: Nagy
kancsó limonádét készítünk, és abba néhány jól megmosott
virágot áztatunk. Néhány óra múlva kellemes, muskotályos ízzel
gazdagodik limonádénk, és kész van a pompás, tisztító és
gyógyhatású frissítőital. A bodzaszörp receptje is ezen alapul,
csak, mivel hígítva fogyasztják majd, jóval több cukorral,
citrommal, - és ha télire szánják - tartósítva készül.
Bodza ital: 4-5 l italhoz: 8-10 fej
bodzavirág (főzni nem kell), 2 citrom 3-4 ek. cukor vagy
édesítőszer. A bodzavirágokat jól meg kell rázni, hogy a piszok
és a bogarak kihulljanak belőlük, utána alaposan megmossuk őket.
Egy nagy fazékba vagy üvegbe rakjuk, és felöntjük 4-5 liter
vízzel. Hozzákeverjük a cukrot, majd a citromokat forró víz
alatt jól megmossuk és cikkekre vágjuk. Beletesszük a bodzás
lébe, 1 napig állni hadjuk, majd vászonruhán átszűrjük.
Hűtőben kicsit lehűtjük és azonnal fogyaszthatjuk. Meleg időben
az egyik legfinomabb frissítő!
Bodzadzsem: Az érett, fekete bodzát
vízzel leöblítjük és leszemezzük. Egy kg gyümölcshöz 80 dkg
cukorból 2 dl vízzel sűrű szirupot főzünk, belekeverjük a
gyümölcsöt, és erős tűzön addig főzzük, amíg kissé
sűrűsödni nem kezd. Forrón üvegekbe töltjük, lekötözzük és
száraz gőzbe rakjuk. Köhögés elleni házi szerként is
fogyasztjható!
Bodzalekvár: Elkészítés: A 2kg bogyótermést
leszemezünk, majd alaposan megmossuk, és kevés vízben felöntve
puhára főzzük. A megfőtt szemeket egy szitán átpréseljük. Az
így kapott gyümölcshúshoz hozzáadjuk az 1,5 kg cukrot, a 3 db
citrom kifacsart levét, és elkezdjük összefőzni. Forrástól
számítva közepes lángnál még 20 percet át főzzük, majd
üvegekbe töltjük. Az üvegeket fém fedővel zárjuk, majd
fejre-állítva hagyjuk néhány percen át, végezetül száraz
dunsztba tesszük az üvegeket.
Bodzavirág palacsintatésztában: -1 tojás felhasználásával a
szokásosnál kissé sűrűbb palacsintatésztát készítünk, amit
egy-két kávéskanálnyi vaníliás cukorral és citromhéjjal
ízesítünk. A bodzavirágokat alaposan megmossuk, majd
lecsöpögtetjük. Egy serpenyőben ujjnyi olajat hevítünk. A
bodzavirágokat a tésztába forgatjuk, majd az olajban addig sütjük,
amíg a tészta szép aranyszínűvé nem válik. Porcukorral hintve
tálaljuk.
Bodzaleves: A bodzabogyókat (1/2 l)
szitán áttörjük, szűrjük, majd 1/2 l vízzel, 4-5 evőkanálnyi
cukorral főzzük. Ízesítjük 2 dl fehérborral, kávéskanál
citromlével ízesítjük. Jéghidegen tálaljuk.
Bodzás omlett: Simára keverünk 120 g
lisztet, 3 tojást, csipet sót, 1 evőkanál olvasztott vajat, 1
evőkanál sört, 2 evőkanál tejet (vagy tej nélkül 3 evőkanál
sört-, ha van barna sörünk, az jobb). 20-25 teljes virágzásban
lévő virágzatot a tésztába merítünk és forró zsiradékkal
teli serpenyőbe tesszük úgy, hogy a virágzat legyen lefelé. A
még kiálló virágzati tengelyt levágjuk, majd megfordítva a
másik oldalát is aranysárgára sütjük. Cukorral beszórva
melegen tálaljuk.
Fánk bodzavirággal:
8 nagyobb bodzavirág
3 dl langyos tej
55 dkg finomliszt
5 evőkanál barnacukor
5 dkg vaj
3 dkg élesztő
2 tojássárgája
egy alma apróra reszelve
egy csipet fahéj
egy csipet cukor
3 dl langyos tej
55 dkg finomliszt
5 evőkanál barnacukor
5 dkg vaj
3 dkg élesztő
2 tojássárgája
egy alma apróra reszelve
egy csipet fahéj
egy csipet cukor
A langyos tejben elkeverjük a
barnacukrot és megfuttatjuk benne az összekevert élesztőt. Amikor
az élesztő felfutott, hozzáadjuk a liszthez. A puha vajat, a
cukrot, a csipet sót a tojássárgájával habosra keverjük, majd
hozzáadjuk a lisztet és simára dolgozzuk. A megmosott,
megszárított bodzaernyőkről lecsipegetjük az apró virágokat,
és az apróra reszelt, lecsepegtetett almával hozzádagasztjuk a
tésztához. Egy tálba rakjuk, és lefedve duplájára kelesztjük.
Ha megkelt, akkor lisztezett deszkára tesszük és kb. másfél
centisre nyújtjuk. Kisebb pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és
forró olajban mindkét oldalát aranysárgára sütjük. Rakjuk
papírtörlőre, hogy a felesleges zsiradékot feligya, és még
melegen, porcukorral meghintve tálaljuk.
Bodzakocsonya: A bodzabogyókat
megtisztítjuk. Vízzel (1/4 l) leöntve addig főzzük, amíg a
szemek szétfőnek. Ekkor szitán áttörjük, 1 kg bogyóra 800 g
cukrot számítva, a keveréket addig főzzük, míg a tányérra
cseppentett lé meg nem kocsonyásodik. Üvegbe töltjük, és
lekötve száraz gőzbe tesszük.
Bodzavirágbor: Az 1. liter lemorzsolt
bodzavirágot rozsdamentes fazékba tesszük, 1 kg cukrot és 1
karikára vágott citromot rászórunk, majd 3 liter lobogó vízzel
leforrázzuk. Ha kihűlt, 50 g élesztőt adunk hozzá, egy éjszakán
át állni hagyjuk, majd másnap leszűrve üvegekbe töltjük,
gyengén ledugaszolva hűvös helyre tesszük. Ne aggódjunk, ha az
érlelés alatt pukkanást hallunk, mindig dugaszoljuk vissza az
üvegeket.
Fotó: Biokontroll Hungária |
Bodzabogyóbor: A13 kg leszemezett,
érett bodzabogyót, 30 g szegfűborsot és 60 g gyömbért 1 óra
hosszat 50 l vízben főzünk. Fakádba 22 kg cukrot öntünk, majd
erre szűrjük át a főzetet, miközben a bogyókat megtörve szitán
átnyomkodjuk. 125 g borélesztőt adunk hozzá és 2 napig állni
hagyjuk. Átfejtjük hordóba, kotyogóval lezárjuk, két-három
naponként megkeverjük a készülő bort a hordó mozgatásával. Ha
kiforrott, 2-3 liter borpárlattal feljavítva véglegesen lezárjuk
és 4 hónapig érleljük. Ha kész, palackokba fejtjük. Kiváló
forralt bor készíthető belőle a következő módon: bodzabort és
bodzaszörpöt egyenlő mennyiségben összekeverünk, fahéjjal,
szegfűszeggel, citromszeletekkel ízesítve felforraljuk, melegen
kínáljuk.
Bodzavirágpezsgő: Rozsdamentes
fazékban 5 liter vízhez 750 g cukrot adunk 1/4 liter
borecet társaságában. Kb. 5, karikára vágott citromot, 12-15 db
jól fejlett, szárak nélküli bodzavirágzatot, kis csomóba
kötött, még nem virágzó szagos mügét adunk hozzá. Az egészet
jól összekeverjük. Kb. fél óra után a szagos mügét kivesszük
a folyadékból. Ezután a pezsgőalapanyagot 8 napig állni hagyjuk,
de minden nap egyszer megkeverjük. Ha az előírt idő eltelt,
leszűrjük, és tisztára mosott pezsgőspalackokba töltjük a
folyadékot. Ledugaszoljuk, és a dugót drótkosárral lekötjük.
14 napi hűvös helyen való érlelés után fogyasztható az ital.
Bodzabogyópezsgő: A 3 kg szemezett
bodzabogyót megtörünk, rozsdamentes edényben, 8 l vízzel, 1,5 kg
cukorral, 3 db szeletelt citrommal, 1-1 db kálmos- és
gyömbérgyökérrel és néhány szem szegfűborssal összekeverjük.
Néhány napig állni hagyjuk, de közben legalább egyszer jól
megkeverjük. A folyadékot gondosan leszűrjük, pezsgősüvegekbe
töltjük, gondosan ledugaszoljuk, a dugót drótkosárral lekötjük.
14 napi hűvös helyen való tárolás után fogyasztható.
Fotó: Berugok.hu |
Bodzapálinka: Az 1,5 kg szemezett
bodzabogyót 1/4 l vízzel, 1/2 kg cukorral, 1 db vaníliarúddal 1
óra hosszat közepes lángon főzünk. Ha kész, szitán fazékba
szűrjük. Kb. 1 napig csepegtetjük. Következő nap a szűrletet
felfőzzük, majd lehűtjük. 1/2 l 96%-os alkohollal összekeverjük,
palackokba töltjük, lezárjuk. 1-2 hónapig érleljük. Nemcsak
koccintásra jó, a szakácsművészetben flambírozásra, ecetek
ízesítésére, esetleg mártás készítésére is használhatjuk.
Bodzaecet: Befőttesüveget
megtisztított, frissen szedett bodzavirággal megtöltjük, majd
borecettel színig töltjük. Kb. 2 hétre napra vagy meleg helyre
tesszük. Leszűrjük, kis üvegekbe öntjük szét. Halételek
ízesítésére használjuk fel.
Fontos!
A fekete bodza rokona, a gyalogbodza
(Sambucus ebulus) nem fogyasztható, fajtársával való
összetévesztése általában enyhe lefolyású,
hányással-hasmenéssel járó növényi mérgezést okozhat, amely
elsősegélyt vagy orvosi segítséget nem igényel. Ugyanis nemcsak
levelei, de éretlen gyümölcsei is cián-glükozidokat
(sambunigrin, prunasin) tartalmaznak.
Megismerhető arról, hogy a gyalogbodza csak kivételesen nőhet meg másfél méternél magasabbra, levelei nem tojásdadok, hanem hosszúkásak, virágai kellemetlen illatúak, mindig a szár végén lévő bogernyőt alkotnak, szintén fekete bogyótermései - eltérően a fekete bodzától - felálló terméscsoportban állnak.
Megismerhető arról, hogy a gyalogbodza csak kivételesen nőhet meg másfél méternél magasabbra, levelei nem tojásdadok, hanem hosszúkásak, virágai kellemetlen illatúak, mindig a szár végén lévő bogernyőt alkotnak, szintén fekete bogyótermései - eltérően a fekete bodzától - felálló terméscsoportban állnak.
Irodalom a lélek gyógyszere
Móra Fernc - GEORGIKON
Három angyal fejem felett:
egyik megőriz engemet,
a másik szemem lezárja,
a harmadik lelkem várja.
egyik megőriz engemet,
a másik szemem lezárja,
a harmadik lelkem várja.
KÜLÖN FEJEZET A BODZÁRÓL
Ha visszanézek esztendeim ködbe
mosódó alléjába, a legvégén egy bodzafát látok. Azon túl
nincs semmi, hanem erre a kaszvadt öreg fára elég tisztán
emlékszem. Úgy gubbasztott a pernyésgödrök szélén, mint valami
szürke boszorkány. A koronáját nem látom, akkor nekem
elérhetetlen magasságban volt az, de a töve körül nagyon otthon
vagyok. Soha olyan kövér giliszták nem lesznek többet a világon,
mint amilyeneket ott lehetett találni. Akkor általában sokkal
kövérebb volt a világ, mint az újkorban. A tyúkok is, akik ott
kapargáltak a nyirkos földben, és első szerelmem is, Kamilla, a
kántor leánya, aki, azt hiszem, inkább lopott dióimért, mint
egyéni kiválóságomért volt hozzám kegyes. Szerencse, hogy az
ilyesmire csak akkor jön rá az ember, mikor elmén a haja, és
megjön az a tehetsége, hogy humort tud tettetni. Kamilla kitanult
nő volt már akkor, talán ötéves is lehetett, mindenesetre
öregebb és tapasztaltabb volt nálam, és ösztönösen tudta azt
az igazságot, amit nekünk, ostoba férfiaknak mindig újra kell
tanulnunk, hogy a nők többnyire a férfiak gyönge ellenállásának
esnek áldozatul.
A vezetéknevét különben már nem
tudom Kamillának s életíróim számára csak annyit jegyezhetek
föl, hogy kócos, fekete sörénye volt és szögletes, nagy feje,
mint a shettlandi póniknak. De talán nemzetgazdasági
vonatkozásainál fogva fontosabb ennél az az emlékem, hogy egyszer
az édesapám a bodzabogyóból pálinkát akart főzni. Nem az auri
sacra fames* bántotta szegényt, hanem a fantáziája nem
hagyott neki nyugtot, amely a subákra is mindig olyan cifraságokat
varratott vele, amik többe voltak neki, mint amennyit értek. Úgy
emlékszem, a bodzaszüretre is ráfizettünk, mert a bodzából nem
lett ákovita, de míg vesződtünk vele, a szilvatermésünk
mind ott rohadt a fa alatt. Olyan fátum, amely azóta énvelem is
többször ismétlődött már e világi életben.
Íme, ennyi emlék köt engem a
bodzafához, de azért nem mondhatnám, hogy valami különös
kegyben áll előttem ez a fává gyökeresedett tót deák. Mert
határozottan van benne valami tótos, akár mikor a széles, lapos
virágkalapjával integet, akár mikor az érett fekete bogyóival
vigyorog. A ravaszsága meg tiszta szláv nemzeti vonás, azt látom
itt az erdőben is. Egészen úgy sompolyog be a szabad fák
társadalmába, mint ahogy Heraclius császár idejében a zsupánok
beszivárogtak Attila gazdátlan uradalmába.
A nép szíveli a bodzát, mert
igénytelen, mint ő maga, és ha haszon nincs is belőle, gondot se
kell rá viselni. Az erdőszélben tanyák vannak, és rendesen
minden tanya körül ott kujtorog a bodza, mint a legprimitívebb
díszfa. Hívni se kell, megtelepszik magától, és mindenütt jól
érzi magát, ahol embert érez.
Igen, csakhogy jóravaló bodza ismeri
a polgári kötelességét. Akármit tanít a bodzák katekizmusa, ő
is csak avégre van a földön, hogy a magja ki ne vesszen. S nem is
lehetne mondani, hogy a bodzát megmételyezték volna Malthus tanai.
Senki sem látott még bodzát, amelyik csak egy bogyót termett
volna. Millió bogyót terem, és abban hárommillió mag van. Szóval
megvan benne a jó szándék, hogy egy nagy bodzáskertté
változtassa a világot kelettől nyugatig.
Szerencsére az Isten csak tehetséget
adott neki, de módot nem adott hozzá. A bodza pelyhe nem repül,
mint a nyárfa pelyhe, vagy a juhar monoplánja, a szél szét nem
rázza, mint az akáchüvely magját. Ha lepotyog a fáról, abból a
bodzanemzetségnek nem sok haszna van, mert az anyabodza nem olyan
bolond, hogy életében kiadja a jusst a gyerekeinek. Egy-két mag ha
kikel is a fa tövében, de meg nem nevelkedik. Bodza anyó elfogja
előlük a napot, és elveszi az ennivalót.
Mit tesz most a ravasz bodza, hogy
dominiumhoz juttassa magzatjait? Hát bizony fuvarral szállíttatja
el őket hetedhét fa ellen. Fuvarosnak a verebet szerzi meg, ezt a
világ szemtelenjét, aki mindig ott lebzsel, ahol embert érez.
Szólni ugyan nem tud hozzá a bodza, de az anyai szeretet
találékony. Fekete bogyóba bújtatja a magjait, s hogy még
szembetűnőbbek legyenek, vérpiros pólyakötő kocsánkákon
lógatja őket. Mégpedig sokat együtt, fürtöstől, hogy már
messziről szemet szúrhassanak a verébnek.
- Itt vagyunk, kövérek vagyunk,
édesek vagyunk, ide gyere csak!
A veréb szót fogad, és szemelget az
istenterítette asztalon:
- Csip-csup - mondogatja afféle
elégedettséggel, amilyennel az ember a hústalan napi ebédet
dicséri. Csip-csup szemecskékkel töltözni is jobb, mint éhen
kódorogni.
Hirtelen egy ajtó csapódik valahol.
Vércse vijjog a magasban, vagy macska ugrik le a góré tetejéről.
Surr - a veréb fölrebben, és suta szárnyaival bevágódik az
erdőbe. Nem éppen messze, mert a nagy utazásnak nem barátja, de
olyan sietve, hogy a borravalót csak röptében petyegteti el, és a
száját se ér rá megtörölni, egész az akácfáig. Ott azonban
az az első dolga, hogy a csőrét, amelyben megtapadt egy-két
ragadós bodzamag, hozzádörzsöli az ághoz.
A többihez aztán neki már semmi
köze, noha a bodzamag pályafutása még nincs befejezve, sőt csak
most kezdődik. Az ágról lepereg a földre, de csak a színére.
Neki pedig, szegénykének, ha meg akar élni, beljebb kell kerülni
a jó meleg és puha bölcsőbe. Ezt a dajkaszerepet a tyúkocska
végzi el, aki ott tesz-vesz a fa alatt s addig kipirgél-kapargál,
míg a bodzamagot betemeti földdel. Bodzaanyó most már nyugodtan
vetkezhet neki a téli álomnak: faja fönnmaradása biztosítva van.
A veréb öt-hatszáz méternél
mélyebben nem megy az erdőbe. Idáig a tyúk is elkalandozgat a
tanyáról. Ennél kintebb sehol sem látni bodzát az erdő fái
közt, de ezen a körön belül lépten-nyomon találkozni a kis
bodzasuhancokkal.
Hát ilyen stréber teremtés ez a
bodza. Íme, még itt is külön fejezetet módolt ki magának.
* Az arany utáni átkozott éhség.
Letölthető:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm a hozzászólást!